-Nyugdíj?! (2009)
Az utóbbi hónapokban, Magyarországon nagy lendülettel, nagy változások indultak a „szociális ellátó rendszerekben” – magyarul az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben. Ezek a folyamatok a külső szemlélő számára kaotikusnak látszanak, pedig van benne rendszer. Ezek a változások mindenkinek az életébe, nagyon bele fognak taposni a következő évtizedben – de természetesen a politikusok nem fogják nekünk ezeket elmagyarázni. Megpróbálom elmondani, az én véleményem szerint mi fog az egészből kisülni és mit lehet tenni.
Az itt zajló változások megértéséhez a politikusokat kell megértenünk. Minden politikus imád olyan dolgokat csinálni, amivel a választópolgárok kedvében járhat. Imádnak autópályát átadni, kórházat avatni és nyugdíjat emelni. Különösen ez az utóbbi a politikusok kedvence. Ennek az oka a következő: a társadalom elöregedésének egyik következménye, hogy egyre több idős választópolgár van. A politikusok – ha meg akarják nyerni a következő választást is –, akkor igyekeznek elsősorban az ő kedvükben járni, hiszen ők sokan vannak.
Akkor gondolkozzunk a politikusok fejével: mit lehet tenni, hogy a pénz is megmaradjon, és ne kövezzenek meg a nyugdíjasok sem? Az alapvető gondolkodásmód a következő: minél több szavazó kedvébe járni (vagy legalábbis nem kedvüket szegni) és minél kevesebbet megharagítani. A mostani nyugdíjasok sokan vannak, de a következő négy évben nyugdíjba menők kevesen. (Ugyanis egy magyar politikus jobb esetben négy éves távlatokban gondolkodik – maximum a következő választásig…) Tehát verjük rá a balhét azokra, akik majd később mennek nyugdíjba.
Nézzük végig, milyen lehetőségei vannak a politikusoknak arra, hogy a jövendő nyugdíjasok okozta állami nyugdíjköltségeket lefaragják!
1. Felemelik a nyugdíjkorhatárt. Ez egy zseniális megoldás, mert nem sértődhet meg senki. („Olyan jól néztek ki, kedves 63 évesek, csak nem gondoljátok, hogy megöregedtetek? A nyugdíj a véneknek való, ti meg frissek és üdék vagytok, dolgozzatok még egy kicsit!”) Félretéve a tréfát, nézzünk szembe a tényekkel, mikor is mehetünk nyugdíjba. A témakörben a Magyar Nemzeti Bank több kiváló tanulmányt is készítetett (oldalt a linkgyűjteményben megtalálhatók a források). Ezek, egy viszonylag fiatal ember számára olyan horror szintű olvasnivalók, amelyek messze meghaladják a Láncfűrészes zombi éjszakáját. Orbán Gábor és Palotai Dénes tanulmányából én egy részt emelnék ki: az MNB mit jósol a ma élőknek, mikor mehetnek nyugdíjba. Ha Ön 1949 után született, akkor 63 éves korában, ha 1950 után született 64, ha 1955 után 65, ha 1959 után 66, 1967 után 67, 1972 után 68, 1981 után 69, ha 1990 után 70 és ha 1999 után akkor 71 éves korában mehet nyugdíjba. Magyarul annak, aki most érettségizik, még esélye sincs, hogy 70 éves kora előtt nyugdíjba menjen. Van azért egy nagy könnyebbség: ha Ön nő, akkor átlag egy évvel korábban nyugdíjba mehet (hacsak az EU esélyegyenlőségi biztosa nemek közti diszkriminációnak nem nyilvánítja…)
2. Csökkentik az összeget. Akik most nyugdíjasok azoknak nem csökkentik a járandóságot, de akik 2012 december 31.-e után, az új nyugdíjrendszer szerint mennek nyugdíjba, azok bizony jóval kevesebbet fognak kapni, mint a ma nyugdíjba menők. 2012 egyébként is egy kulcs év, hiszen akkor kezd el nyugdíjba menni a nagy létszámú, közvetlen 1950 után született nemzedék, a Ratkó gyerekek. Nem véletlen, hogy ez volt a legvégső dátum a nyugdíjrendszer végső átformálására, hiszen ennek a finanszírozása már államcsőddel fenyegetett. Mekkora lesz ez? Egy másik kiváló tanulmány (A nyugalom díja, forrás szintén a linkgyűjteményben) szerint a minimál nyugdíj mai reálértéken kb. 22-24.000Ft-ra várható. Ezt kapják azok, akik minimálbérrel dolgozták végig az elmúlt évtizedeket. Ma Magyarországon kb. 1,5-1,8 millió ember. (Felejtse el! Dobja fel magát! Nézzen meg valami vidámat! Mondjuk a Láncfűrészes zombi éjszakáját…)
3. Regresszíven adják. A politikusok úgy gondolják, hogy a mostani nyugdíjasokhoz képest a következő pár évben nyugdíjba menők száma csekély, ezért őket lehet büntetni. De aki nagy (korábban bevallott és adózott) jövedelemmel megy nyugdíjba, azok száma még kevesebb. Így azokat még fokozottabban büntetik. Egy minimálbéren élőnek nettó 50.000 Ft jövedelemről 24.000Ft-ra leesni nem egy leányálom. De ha jóval többet keresett, pl. rendesen bejelentve, leadózva és lejárulékozva nettó 1.000.000Ft-ot (igen több ilyennel is találkoztam!), azok nyugdíja sem fogja elérni a 200.000Ft-ot. A gazdagság relatív dolog, de azért tartósan a jövedelmünk ötöde alá leesni, az nagyon megrázó.
Szerintem itt már semmit sem kellene írnom. Menjenek és nézzék meg háromszor a Láncfűrészes zombi éjszakáját! Egyébként meg: Jó reggel kívánok! A szocializmust eltemettük, kaptak világútlevelet, bevásárlóközpontokat, kapitalizmust meg kereskedelmi TV-ket – viszont innentől kezdve senki másra se számítsanak, csak magukra…
Nem kellene erről egyszer elbeszélgetnünk?