Értékpapírok
Hogyan működik egy értékpapír alap?
A legjobb hozamot köztudottan értékpapírokkal lehet elérni. Ezek viszont szakértelmet, állandó odafigyelést és - különösen a részvények esetében - jelentősebb tőkét kívánnak meg. Akik viszont nem nagy vagyont kívánnak befektetni, és a középutat keresik a biztonság és nyereség között, előbb-utóbb felfedezik maguknak a befektetési alapokat (vagy más néven értékpapír alapokat). Mások azért választanak így, mert amerikai, európai vagy más nemzetközi értékpapírpiacokon kívánnak befektetni. Ezt a helyesen megválasztott befektetési alappal megtehetik, s mindezt természetesen forintban! Ezen felül az alapok nyújtják a legolcsóbb belépőt az értékpapírok világába. Mivel a költséghányadok előre meghatározottak, a befektető arányosan részesedik a hozamból. Többek között ezek az okok vezettek ahhoz, hogy a különböző részvény- és kötvényalapok rövid idő alatt a legkeresettebb és a legdinamikusabban fejlődő befektetési formává váltak. Ez a tendencia világszerte jelenleg is erősen folytatódik.
Mit tartalmazhat egy értékpapír alap?
A tipikus részvényportfólió legnagyobb részt nemzetközi és magyar részvényeket tartalmazó alapokból áll. A sokéves tapasztalat szerint hosszú távon egyértelműen a legnagyobb hozam várható tőle más portfóliókkal összehasonlítva. Az árfolyam azonban a futam alatt várhatóan erősen hullámzó. Ezért rövid távon ezek az alapok kockázatosnak számítanak.
A vegyes portfóliók a részvényalapok mellett nagyobb mértékben tartalmaznak hazai és nemzetközi kötvényalapokat is. Ez a megosztás egyenletesebb hozamgörbét eredményez. A vegyes alapok ezért alkalmasabbak rövidebb és középtávú befektetésekre. Ugyanakkor hosszabb távon a statisztikák szerint nem várhatunk el tőlük a részvényalapokhoz hasonló hozamokat.
A konzervatív portfóliók legnagyobb részben kötvényalapokból állnak. Ezzel rövid távon is nagy biztonságra törekednek. Hozamuk viszont rendszerint nem haladja meg jelentősen az inflációt. Ezért magas nyereséggel ezek az alapok nem kecsegtetnek és hosszabb távú tőkeképzésre nem igazán alkalmasak.
A tágabb értelemben vett befektetési alapok minden olyan más értéket tartalmazhatnak, amibe befektetni lehet. Ezek viszont kevésbé jelentősek, ezért a továbbiakban csak az értékpapírokra koncentrálunk. A legfontosabb megkülönböztetés a befektető számára az, hogy hogyan keletkezik a hozam. Ebből a szempontból megkülönböztetjük a kamatozó papírokat (melyek legfontosabb csoportja a kötvények) és a részvényeket, ahol elsősorban árfolyamnyereség keletkezik (alacsonyabb árfolyamon veszik, és magasabbon adják el). Vannak olyan alapok, melyek csak egy bizonyos típust tartalmaznak, de vannak vegyes értékpapír alapok is. Az arányok döntik el, hogy mennyire alkalmas az adott befektetési alap az ügyfél céljára. A megfelelő kombináció úgy is kialakulhat, hogy több különböző alapra oszlik el a befektetett pénz, befektetési portfóliót alkotva. A portfóliót alkotó értékpapírok várható “viselkedése” és a hosszú távon valószínűsíthető eredményük nagyon különböző lehet. Nem mindegy tehát, hogy mi van a portfólióban (Lsd. lent).
Egyszerűen és képletesen szólva
az értékpapír alap egy kosár, melybe számos befektető helyezi el a
pénzét. Ebből a pénzből az alapot menedzselő pénzügyi szakember (az
alapkezelő) kiválasztott nemzetközi és hazai értékpapírokat vásárol.
Ezek egy részét bizonyos időtartamra leköti és kamatnyereséget szerez
(jobb kondíciókkal mint egy kisbefektető), más részét jobb árfolyamon
eladja és ezzel hozamot termel. Így nő magának az alapnak az árfolyama
- és ezzel a befektetők tőkéje is.