Cél, terv, következetesség
A pénzzel mindenki tud bánni, legalábbis ami az elköltését illeti. Más a helyzet akkor ha gazdálkodni kell vele. A legtöbb háztartás bevételi- és kiadási sémája (cash -flow) egyszerű, a pénzügyi elképzeléseire jellemző a rövidtávúság és a stratégia teljes hiánya.
A bevételi oldalon rendszerint csak munkajövedelem áll, amely havi rendszerességgel érkezik, és a mértéke ritkán változik. Az élet igazságtalanságaihoz tartozik (ha van ilyen), hogy a jövedelem növekedése lassú folyamat,szemben a csökkenésével ami hirtelen, és legtöbbször igen nagy mértékű.
A negatív oldalon rendszeres- és eseti kiadásokat különböztethetünk meg. Jellemző módon a folyó költségek maguktól nemigen csökkennek, ám időnként drasztikusan megugranak, (már megint igazságtalanság) ami jó vagy rossz eseményekkel is összefügghet. Mint a bevételi- mint a kiadási oldal ingadozik tehát az idők folyamán. Ez nem szenzációs felfedezés, idáig már mindenki eljutott.
Éppen ezen a ponton található azonban a "pénzügyi intelligencia" határsorompója. Itt nem szabad megállnunk, kiadva az életjelszót: "majd csak lesz valahogy" (= nem lesz sehogy)!
Intsünk hát búcsút az átlag háztartások 95%-ának, és haladjunk tovább!
-Jelöljük ki a mérföldköveket!
A bevétel és kiadás ingadozása is kétfajta természetű lehet: váratlan és tervezhető. kezdjük az utóbbival.
Egy pénzügyi szituáció akkor tervezhető, ha előre meg tudjuk annak (körülbelüli) mértékét és időpontját határozni. A pénzügyi tervezés élettervezés- és fordítva. Jelöljük ki tehát életünk főbb állomásait és határozzuk meg az ezzel kapcsolatos pénzügyi céljainkat! Ha ezt időben tesszük meg, az elérésük sokkal könnyebb lesz, mint gondolnánk.
A váratlan tényezők kivédésére lehetetlen specifikus tervet készíteni, de az ezekkel járó veszélyt is ki kell iktatnunk az életünkből! Erre két megoldás létezik: tőketartalék képzése és biztosítás. Esetenként az egyik, vagy a másik - ritkábban mindkettő - megléte jelenti az optimális megoldást.
-Építsünk fel stratégiát!
Ha a céljainkat időben is konkretizáltuk, meg kell határoznunk az ehhez szükséges források mennyiségét és ütemezését. Először is tisztázandó, hogy mennyi pozitív "felesleg" keletkezik a családi cash-flow pozitív oldalán a jövedelemnek, az ezekkel arányos életvitel fenntartásához szükséges kiadások, és a rövidtávú tartalékok figyelembevételével. Akinek ilyen "feleslege" tartósan nem keletkezik, az vagy rendkívűl szegény, vagy a bevételeiből származtatható életszínvonala fölött él. Utóbbi esetben maga tehet arról a pénzügyi katasztrófáról, amely idővel minden esetben utoléri. Általában azonban léteznek szabad kapacitások - vagy előteremthetőek.
A forrásteremtés amúgy is izgalmas téma. Egy kis odafigyeléssel ugyanis a költségeink nem kis részét megtakaríthatjuk - anélkül, hogy bármiről is lemondanánk. Tényleg mindíg szükségünk van egy-két dologra a benzinkúti shop-ból - méregdrágán? Biztos, hogy ennyi mindent mobiltelefonon kell elmondanunk? Valóban kevesebb a ráncunk a legújabb csodakrémektől? A legtöbb ember a jövedelme 20%-ának hovatűntét már a hónap végén nem képes megmagyarázni. 1.000 Forint felesleges kiadás naponta - anélkül hogy észrevennénk? Ez az összeg egy harmincéves embernek - a költségekkel, és reális (12%)-os hozamokkal számolva - 60 millió forintos (nem elírás!) egyéni nyugdíjalap kialakítását tenné lehetővé (havi: 500.000 Ft nyugdíj)! Érdemes tehát a költségeinken elgondolkoznunk, és ezen kívűl a külső források lehetőségeit is felkutatnunk. Elérhető-e valamire állami támogatás vagy adókedvezmény? Ha igen, hogyan? Kaphatunk-e más kedvezményt vagy bónuszt? A külső források nagyot lendítenek a céljaink megvalósításán, vagy csökkenthetik a terheinket.
A cél, az idő és a források ismerete után, (és csak ezek alapján) kiválasztható a tőkefelépítés megfelelő eszköze. A következő felyezetekben az ehhez szükséges pénzügyi alapismeretekkel szeretnék foglalkozni.
Nem kellene erről egyszer elbeszélgetnünk?